Padova nem tett ránk összességében nagy benyomást. Valami hiányzik, amit kerestünk benne. Talán csak túl nagy várakozásokkal érkeztünk: az internetes útibeszámolók hangulatos középköri városkaként írták le, és ezt csak erős beleéléssel, és nyomokban fedeztük fel.

De kezdjük az elején. Padova külvárosában, a sztrádakörgyűrűtől nem messze található egy lakóautó pakoló. Szinte üres volt kedd esti érkezésünkkor, talán ha 2 lakóautó állt benne. 

Megszerettük ezeket a lakóautó-parkolókat, Szlovéniában és Olaszországban is elég sok van belőlük. A CamperSites nevű (iPhone) ingyenes app-ban egész jó kis térképes adatbázis van belőlük, és persze a lakóautó-kompatibilis kempingekről is. 

A lakóautó-parkolók kvázi sima aszfaltozott parkolók, azzal a különbséggel, hogy a lakóautók számára szükséges plusz infrastruktúra, pl. WC és szennyvíz leeresztő, ivóvíz feltöltési lehetőség, és áramvételi lehetőség is ki van építve. Valamint sok helyen körbe van kerítve, és be is van kamerázva. Minden van, ami egy kényelmes éjszakázáshoz kell. Arra jutottunk, hogy városnézéshez - a kempingekhez képest negyed-ötödannyiba kerülő parkolók - jobb választásnak bizonyulnak, mint a kempingek, amit inkább a hosszabb, pl. tóparti tartózkodáshoz választunk. 

A padovai lakóautó parkoló zseniális helyen van, mivel a városi gumikerekes villamos végállomásánál van. Így hagytuk a bicajokat a helyükön, és villamosra szálltunk délelőtt, és 15 perc alatt kényelmesen a belvárosban voltunk a villamossal. 

A Scrovegni Chapel-ben kezdtünk, ami egy 1305-ben elkészült, az építtetőjéről, Enrico Scrovegni olasz uzsorásról elnevezett kis kápolna. A családi palota mellé építették, és az első része a családnak fenntartott privát kápolna volt, a hátsó nagyobb része nyitva volt az utca felől a város népe számára. Az idősödő Scrovegni azért építtette állítólag, mert nem akart az uzsorás életmód miatt a pokolra kerülni. Mindenesetre gyönyörű freskók díszítik a teljes belső falat.

A belvárosban sétálva sok külön-külön szép ház van, de valahogy a teljes városkép nem adta meg nekünk a várt hangulatot.

Külön szót érdemel a Palazzo della Regione, eredeti középkori rendeltetése szerint városháza volt. Az árkádos épületben az alsó szinten piac és apró boltok vannak, a felső szintet pedig eredetileg 3 helységre osztott, majd később egybenyitott nagy hall foglalja el.

 Nem hiányozhat a - Velencéhez tartozás korából származó - a csatorna sem.

És végül a kedvenc képem a Botanikus Kertből, erről Réka már írt hosszabban...